Nyomtatás

Szobrok

2008. július 16., szerda, 19:46

Pécsi kültéri szobrok

Ady Endre-szobor

terkep ikon Térkép  hang ikon Hangfájl

Ady Endre a 20. századi líra rangos képviselője, a magyar költészet forradalmi megújítója. Verseiben, cikkeiben az akkori feudális Magyarország polgári megújulásáért küzdött.
Az egykori várárok északi lejtőjén állították fel Melocco Miklós alkotását, mely carrarai márványból készült 1977-ben, a jeles költő századik születésnapjára emlékezve. A szobrász a beteg, ágyban fekvő költőt idézi meg. A fekvő alakot a márvány "takaró" teljesen befedi, csak a fej, a csukott szemű halottnak is vélhető arc emelkedik ki alóla. Az arc egy hiteles, a költő halálának napján felvett gipsz halotti maszk alapján készült. Az alkotó megközelítése különleges, hiszen az arc azt sugallja, hogy Ady halott, de Ady halhatatlan. A lét-nemlét pillanatát ábrázolja, azt, amikor a lélek elszáll a testből. Melocco Miklós ezt a kortól, időtől függetlenné vált örök szellemet idézte meg szobrával, mely a halhatatlan Ady Endrét ábrázolja.

 

Assisi Szent Ferenc szobra

terkep ikon Térkép    hang ikon Hangfájl    video ikon Videó


Assisi Szent Ferenc szobra a ferencesek templomával szemben, a Szent István tér déli részén áll. A ferences rend és a klarissza apácák rendjének alapítója, Assisi védőszentje, a szegénység és a természetszeretet hirdetője. 1226-ban halt meg.
Az általa alapított szerzetesrend kámzsás csuhájában álló, kezében galambot tartó, kissé előrehajló alak egy alacsony vízmedence szélén, kis talapzaton áll, amelyből vékony sugárban folyik a víz. A medence szélén egymás mellett két galamb ül. A szoborkompozíció Szent Ferenc életének arra a jelenetére utal, amikor a pusztában a madaraknak prédikál. Jól látható, hogy fejével a jobb kezében tartott galambhoz fordul, bal kezét pedig tenyérrel felfelé, mintegy magyarázó mozdulattal tartja maga előtt.
A pécsiek kedvelt "Galambos kútját" 1939-ben készítette Bársony György és 1942-ben állították fel.

 


Babits-szobor

terkep ikon Térkép    hang ikon Hangfájl
 

Babits Mihály költő, író, műfordító 1883-ban született Szekszárdon. 1891-1901 között Pécsett élt, a ciszterci rend gimnáziumának diákja, itt is érettségizett. Aktívan részt vett az iskola életében, irányította az önképzőkört, szinte az összes irodalmi pályázatot megnyerte. Többször említette Pécset mint szellemi élete ébredésének helyszínét, és szívesen emlékezett vissza diákéveire. "Utca estefelé" című versében Pécsre emlékezik. A "Nyugat" című meghatározó folyóiratnak indulástól munkatársa volt, majd 1916-tól főszerkesztője lett. Nagy befolyása volt korának irodalmi életére.
Az 1981-ben készült szobor alkotója Borsos Miklós. A szobrász nem a kései nagybeteg Babitsot örökítette meg, mégis fáradtság érződik arcán.

Bacchanália-szobor

terkep ikon Térkép        hang ikon Hangfájl

A Bacchanália bronz szoborcsoport Rétfalvy Sándor alkotása, 2003-ban került felállításra a Hunyadi út és Kálvária utca sarkán, a Somogyi Pincészet előtt. A csoport fő alakját Bacchust, aki bor és vidámság istene a római mitológiában, hét bacchánső veszi körül, ezzel is hűen tükrözve, hogy Pécs a szőlő és a bor városa már évezredek óta.

Balett

terkep ikon Térkép                 hang ikon Hangfájl

Az alumíniumból készült, "Balett" című alkotás Kígyós Sándor munkája. A két hullámzó lemezből felépített plasztikát 1978-ban, az akkori Pécsi Nyári Színház rendezvényeihez kapcsolódó, "Fiatal pécsi képzőművészek szabadtéri bemutatóján" állították fel. Tizenegy művész; keramikusok, textilesek, festők, grafikusok, szobrászok a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával valósították meg elképzeléseiket. Az alkotások többsége nem tartós anyagból készült, hiszen ideiglenesnek szánták őket. Kígyós Sándor Balett című plasztikája azonban kilógott a sorból, hisz nemes anyagból, a véglegesség igényével készült. Nem áll talapzaton, szinte a földből nő ki a két ág, az egyik a magasba szökik, a másik pedig visszahajlik. A két szalagforma éppúgy ábrázolhat akár szélfútta növényt, mint egy táncoló emberpárt.
Ezt a szobrot a pécsi fiatalok megkedvelték, s a kiállítás után is a helyszínen hagyták. Az alkotás így ma is Pécs egyik leglátogatottabb közterét díszíti, a korán elhunyt művész emlékének adózva. Kígyós Sándor, a hazai modern szobrászat jeles képviselője, Pécsváradon kezdte és ott is fejezte be pályafutását. 1984-ben bekövetkezett haláláig jelentős kulturális központtá szervezte a pécsváradi Művelődési Házat, illetve alkotó munkája mellett esztétikát tanított a Pécsi Tudományegyetemen.

Batthyány Lajos szobra

terkep ikon Térkép   hang ikon Hangfájl

A Kossuth tér északi oldalán található Batthyány Lajos az első felelős magyar miniszterelnök emlékszobra. A köz javára állítatta több család adományából a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány 1999. október 5-én. A szobrászművész Palotás József volt.
Batthyány Lajos 1807-ben született Pesten.
Egy bécsi intézetben nevelkedett, majd fiatalon katonai pályára lépett. A zágrábi akadémián jogi tanulmányokat folytatott. 1831-ben átvette ikervári birtoka irányítását. Korszerűsíteni kezdte uradalmát, közben egyre inkább bekapcsolódott a politikai életbe. 1830-tól tag a reformországgyűléseken, és néhány évvel később már a főrendi ellenzék egyik vezető alakja. 1848. március elején már nem volt kétséges, hogy ha megalakulhat a magyar kormány, akkor annak vezetője csak Batthyány lehet. Március 17-én V. Ferdinánd kinevezte miniszterelnökké. Bár alkotmányos monarchista volt, a pillanat kínálta lehetőséget igyekezett azonnal kihasználni: egyik legelső intézkedéseként körlevélben utasította a hatóságokat a jobbágyfelszabadítás haladéktalan kihirdetésére. Nevéhez fűződik a nemzetőrség megszervezése, és az első tíz honvédzászlóalj felállítása. 1849. szeptember 9-én Jellasics seregei betörtek az országba, 10-én Batthyány lemondott. Ez év október 5-én közölték vele halálos ítéletét. Sikertelen öngyilkossági kísérletét követően, másnap a hajnali órákban Pesten kivégezték.

Csontváry-szobor

terkep ikon Térkép             hang ikon Hangfájl
 
             video ikon  Videó

A Csontváry Múzeummal szemben lévő parkban, 1979-ben állították fel Csontváry Kosztka Tivadar bronzszobrát, Kerényi Jenő alkotását. A szobor eredeti példánya a budapesti Kerepesi temetőben, Csontváry jelképes sírján áll. A sír azért jelképes, mert a festő hamvait az Óbudai temetőben tömegsírban helyezték el 1953-ban, mivel a művész sírjának lejárt bérleti díját senki sem hosszabbította meg.

A szobor alkotója az ábrázoláshoz Csontváry Önarcképét tekintette mintának, az alkotás lázában égő művészt jeleníti meg. Az Önarcképet Csontváry tükörből festette, ebből adódik mind a kép, mind a szobor balkezessége.
Csontváry 1853-ban született Nagyszebenben, kereskedősegéd, majd gyógyszerész lett. 41 éves korában belső hang sugallatára kezdte meg művészi tanulmányit Németországban és Franciaországban. Szinte egész Európát beutazta, és ez látható alkotásain is. Hatvanhat éves korában halt meg.

Életöröm-dombormű


terkep ikon Térkép

hang ikon Hangfájl



Az Olympia Étterem épülettömbje 1960-ban épült a római olimpia idején. Ez volt az Uránvárosnak nevezett városrész legreprezentatívabb vendéglátóhelye. A nyugati homlokfalon helyezték el Pál Mihály antikvitást idéző, mitológiai figurákra emlékeztető mészkőből készült domborműveit. A bal oldalin fiatal férfit látunk ülő helyzetben, kezében lanttal, a háttérben egy babérfa és a napkorong. A középső két táncoló ruhátlan nőalakot ábrázol, a harmadikon pedig egy szintén ruhátlan nőalak nyújt szőlőfürtöt a hordón ülő férfinak, aki jobb kezében borospoharat tart.
Pál Mihály nyilvánvalóan nem konkrét mitológiai jelenetek megjelenítésére törekedett, sokkal inkább az életöröm összetevői; a zene, a tánc és a bor harmóniája olvasható ki a képekből.

Ércbányász-szobor

terkep ikon Térkép      hang ikon Hangfájl
 
Kalló Viktor "Ércbányász" című alkotását 1965-ben állították fel az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat irodaháza előtt. A szobor krómacélból készült, a hatvanas években népszerű hegesztéses eljárással. Ebben az esetben a készítés technikája a formai alakítás legfőbb meghatározója. A hegesztés varratai olykor tényleges szerkezeti szerepet kapnak. A széles vállú bányászfigura bal karja mereven lóg a test mellett, bányászsapkát tartva. Jobb vállán légfúrókalapácsot egyensúlyoz. A vállcsont vízszintes vonala és a csapott vállak szabályos háromszöget formáznak. A vékony nyakon aránytalanul kis fej ül, mély szemgödrökkel, kiugró pofacsontokkal, keskeny szájjal és lapos homlokkal. A pufajkaszerű derékig érő nyitott kabát szabadon hagyja a mellkast. Ezáltal négy négyzetforma figyelhető meg, mely mintegy megismétli a háttérben látható épület négyzetes ablakainak monotonitását.

Fekvő nő

terkep ikon Térkép              hang ikon Hangfájl


A Fenyves Hotel előtt látható mészkőből készült szobrot Bencsik István készítette 1964-ben. Az alak testtartása, elhelyezkedése némiképp emlékeztet Borsos Miklós "Napbanéző" című szobrához, mely a volt Olimpia étterem előtt az Esztergár utcában látható. A szobor két főnézete egyértelműen az oldalnézet. A figyelmes szemlélő pozitív és negatív geometriai formákat, háromszögeket fedezhet fel az alkotásban. Az egész kompozíció egy háromszöget formáz, melynek alsó oldala maga a talapzat. Az alakon belül is megfigyelhetők a háromszögek, például a kar és a hát vonala, vagy a comb és az alsó lábszár. Minden pozitív térformának felfedezhetjük a negatív képét. A szobor tehát egyrészről egy napozó női akt, másrészről pedig szerkesztés és geometria.

 

 

Feszület-Kiss György

terkep ikon Térkép        hang ikon Hangfájl        video ikon Videó   
   
A feszület, mely Kiss György alkotása, három példányban készült egy időben. Az egyiket a művész szülőfalujának, Szászvárnak ajándékozta, a másikat a környék leghíresebb búcsújáróhelyén Máriagyűdön, a harmadikat pedig Pécsett, itt a havihegyi kápolna előtt állították fel. A halálon diadalmaskodó, megváltó Krisztus szinte súlytalanul lebeg a keresztfán, mintha a mennybemenetelt örökítené meg a művész és nem a keresztrefeszítést. A kín és a gyötrelem nem érzékelhető, a test nyugodt, az arc is kisimult. A szögek és a töviskoszorú szerepe így csak jelképes. A szobor anyaga horgany, a kereszt acélból készült. A feszületet 1900-ban szentelték fel.

Feszület-Rétfalvi Sándor

terkep ikon Térkép                   hang ikon Hangfájl                  

A keresztre feszített Krisztus ábrázolása kétezer esztendeje foglalkoztatja az emberiséget, örök témát adva a művészetnek. Az első keresztet Horváth János alkotását 1745-ben állították. A kereszthez fűződik a nép ajkán az a legenda, hogy egy kispap emlékét őrzi, aki szerelmi bánatában erről a helyről a mélységbe vetette magát és szörnyet halt. A legendának egyébként semmi történelmi alapja nincs.

A most látható feszület Rétfalvi Sándor alkotása, mely 1969-ben készült, szokványos rutinmegoldások helyett, általános érvényű gondolatokat közöl. Egyaránt szól hívőknek, más vallásúaknak, ateista nézeteket vallóknak. Vasbetonból készült T-alakú, úgynevezett Szent András kereszten függ a szenvedéstől elgyötört élettelen test. Egész súlyával előrebukik, a karok szinte kitépődnek a vállból. Oldalnézetből ellentétes formákat figyelhetünk meg. A keresztfa függőlegessége és a test cikkcakkban kirajzolódó vonala éles kontrasztot ad, ami fokozza a hatást. A művész a test megalkotásánál figyelembe vette, hogy a szobor egyaránt tökéletes látványt nyújtson mind közelről, mind távolról. A kereszt négy méter húsz centiméter magas, a test pedig két méter húsz centiméter, így a lábánál állva alulnézetből láthatjuk. A fájdalomtól barázdált arc, az üveges szemek, a törzs csontvázszerű rajzolata, a szinte nyitott mellüreg drámai hatású. Rétfalvi keresztre feszített Krisztusa görcsbe rándult testének emberi fájdalmával figyelmeztet múlt és jelen embertelenségére, az emberiséget sújtó erőszak fenyegetésére.

Hunyadi János lovasszobra

terkep ikon Térkép            hang ikon Hangfájl

A Széchenyi tér dél-keleti oldalán emelkedik Hunyadi János lovasszobra, mely Pátzay Pál alkotása. Hunyadi János, Magyarország kormányzója, 1456-ban Nándorfehérvárnál (mai Belgrád) győzelmet aratott a török sereg felett. A szobrot, a Nándorfehérvári diadalra és a hős halálának 500. évfordulójára emlékezve 1956-ban avatták fel.
 
 
Hunyadi hősiessége évszázadokon át például szolgált a magyarok előtt, nevét Délkelet-Európa népeinek mondái is őrzik. A közhiedelem szerint az országszerte elhangzó déli harangszó a törökök ellen, Nándorfehérvárnál vívott győztes csatára emlékeztet. Egyes források azonban III Calixtus pápához kötik, aki már korábban elrendelte, hogy a déli harangszó alatt a keresztények imájukkal segítsék a mohamedánok elleni küzdelmet. E rendelet híre azonban csak a győztes csata után ért el Magyarországra.

A szobor készítésére 1951-ben pályázatot írtak ki, melyet Pátzay Pál nyert el. A kivitelező személye tehát nem volt vitás, a szobor elhelyezése azonban igen. A város akkori vezetése két helyszínt; a Dóm teret és a Széchenyi teret találta alkalmasnak. Az eredeti elképzelés szerint a lovasszobor a Szentháromság-szobor helyére került volna, az alkotó azonban a tér dél-keleti részét választotta. Véleménye szerint ugyanis a lovas szobornak oldalirányból van főnézete. Az elhelyezés tökéletesre sikerült, hiszen a műemlék minden irányból jól látható, azonnal szembetűnik. Aszimmetrikus elhelyezkedése szinte a Dzsámi szabálytalan tájolását ismétli meg.

Janus Pannonius-szobor

terkep ikon Térkép             hang ikon Hangfájl
 
                 video ikon Videó  

Janus Pannonius költő (magyar nevén Csezmicei János), a humanizmus kiemelkedő alakja. 1434-ben született, neves európai egyetemeken filozófiát, poétikát, görögöt, latint és matematikát tanult. 1459-ben pécsi püspök lett, a királyi kancellária fontos embere. Ideje nagy részét a költészetnek és a politikának szentelte. Részt vett hadjáratokban, a téli és tavaszi hónapokat Pécsett töltötte. Jelentős könyvtárat hozott létre. Királyellenes összeesküvéssel vádolták ezért menekülnie kellett, Zágráb mellett halt meg. Írásos dokumentumok szerint Pécsett temették el, sírhelye azonban máig ismeretlen. 1972-ben, a költő halálának ötszázadik évfordulóján felállították Borsos Miklós Janus Pannoniust ábrázoló bronzszobrát. A széles karimájú olasz kalap az életnagyságú szobor fején, árnyékba borítja arcát, s így azt ismeretlenné teszi. Hitelesnek mondott arcmásolat híján ábrázolja így Borsos Miklós a püspököt, titokzatosságot kölcsönözve neki. A gondosan megmunkált kéz könyvet szorít magához, jelképezve a tudomány és az irodalom fontosságát a humanista ember számára.
A szobor mellé egyik legszebb versére utalva mandulafát ültettek, mely a humanista ember természetszeretetét is jelképezi.


 

Jel-szobor

terkep ikon Térkép       hang ikon Hangfájl

A Pálos templom előtti útkereszteződés zöld szigetén 1977-ben helyezték el Victor Vasarely (a pécsi születésű Vásárhelyi Győző) művét, melynek alkotóelemeit a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban készítették, magas tűzön égetett, 15 féle színes csempéből. A mű két egymásra helyezett, egyik oldalukon érintkező hatszög, melyek felületét színes négyzet alakú kerámialapok fednek. A mozgást és a plaszticitást érzékeltető "Jel-szobor" forma- és színvilága Vasarely több festményén, grafikáján is megfigyelhető.

Kodály Zoltán-szobor

terkep ikon Térkép       hang ikon Hangfájl

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus 1882-ben született Kecskeméten. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Budapesten, később a főiskola tanára lett. Bartók Bélával közösen 1905-től végzett népzenei gyűjtőmunkát. Az iskolai zeneoktatás úttörőjeként vált világhírűvé, hiszen az általa kidolgozott Kodály-módszert máig világszerte alkalmazzák. Kodály Zoltán sok szállal kötődött Pécshez, egyrészt a kórusmozgalom, másrészt családi kapcsolatai révén. A város az 1976-ban felállított egészalakos bronzszobor felállításával adózott a zeneszerző emlékének. A mű az alkotó, Varga Imre kérésére került mai helyszínére, a Szent István térre, háttal a székesegyháznak, arccal a hajdan itt volt játszótér, azaz a gyermekek felé. A művész által ábrázolt Kodály esendő törékeny, idős ember, aki szinte légiesen, észrevehetetlenül sétál a gesztenyefák között. A szobor pontos mását 1980-ban állították fel Dunaújvárosban.

Kossuth Lajos szobra

terkep ikon Térkép      hang ikon Hangfájl

Kossuth Lajos, az 1848-as szabadságharc egyik legjelentősebb alakja, Pécs országgyűlési képviselője, a város díszpolgára 1894-ben hunyt el Torinóban. Halála után országszerte szobrokat állítottak a tiszteletére. Kossuth Lajost Magyarország alkotmányának újjáalkotójaként, a polgári jogegyenlőség megteremtőjeként tisztelték. A város vezetése határozatot hozott miszerint "Pécs szabad királyi városban Kossuth Lajosnak, hazánk fiának szobor állíttassék". Ezután létrejött egy bizottság, melynek feladata volt a szükséges pénzösszeg előteremtése, illetve a szobor készítésének felügyelete.

Az 1908. május 10-én felavatott szobor alkotója Horvay János. A lendületes mozdulattal előrelépő, másfélszeres életnagyságú szoboralak 4 méter magas szecessziós stílusú talapzaton emelkedik a tér nyugati peremén. Kossuth ruházata díszmagyar zsinóros mente, vállra vetett köpeny, rámás csizma, oldalán kard, bal kezében kalappal, jobbját pedig esküre utaló mozdulattal szívére teszi. A talapzat két oldalán egy-egy koszorút tartó turulmadár látható. A díszes kovácsoltvas kerítést Piskur József pécsi lakatosmester készítette.

Kőrösi Csoma Sándor-szobor

terkep ikon Térkép                 hang ikon Hangfájl

Kőrösi Csoma Sándor Ázsia-utazó, a tibeti nyelv első kutatója 1784-ben született Kőrösön, Székelyföldön. 1819-ben indult el gyalogosan Ázsiába, hogy felkutassa a magyarok őshazáját. Tibetben kolostorokban élt, a tibeti kultúrát és nyelvet kutatta, majd elsőként angol-tibeti szótárt is megjelentetett. Darjeelingben halt meg, itt is temették el. Antal Károly róla alkotott szobra bronzból, talapzata pedig mészkőből készült. A műalkotást 1968-ban állították fel. 

Kőrösi Csoma Sándor egy lomha mozgású bivalyra emlékeztető tibeti jakon ül. Tekintete a távolba réved, mintha az ismeretlent, a távoli tájak és kultúrák titkait akarná megfejteni. Hiszen ez volt élete legfőbb célja. A szobrász, anélkül, hogy eltúlozná a részletek kidolgozását, minden kellék esetében a hitelességre törekedett. A nyereg, a ruházat, a kengyel, és a jak is hiteles mása a tibetinek. Az alkotás konkrét utalás egy elismerésre méltó életútra, mely az ember legyőzhetetlen hitét és tudásvágyát hirdeti.

Kővirág

terkep ikon Térkép       hang ikon Hangfájl

Kígyós Sándor, a hazai modern szobrászat jeles képviselője, Pécsváradon kezdte és ott is fejezte be pályafutását. 1984-ben bekövetkezett haláláig jelentős kulturális központtá szervezte a pécsváradi Művelődési Házat, illetve alkotó munkája mellett esztétikát tanított a Pécsi Tudományegyetemen.
Kígyós Sándor Kővirág című alkotása egy speciális betontechnológiával a helyszínen készült 1978-ban. Az eljárás lényege, hogy dróthálóval borított fémvázra több rétegben felhordott cementhez zúzott folyami kavicsot és kőliszt adalékot kevernek. A szobor belül üreges marad és a drótvázas szerkezet révén lehetővé válik a beton könnyű megmunkálása. A szobor mindkét oldalán lehet közlekedni, így a járókelő akaratlanul is körbejárja. A nézőpont változtatásával a szobor is állandóan más látványt nyújt. Szinte érzékelhető a végtelen szalag ritmusos mozgása, hullámzása. A szobor az állandó változás, átalakulás érzetét keltik a nézőben.

Leonardo da Vinci szobor

terkep ikon Térkép                 hang ikon Hangfájl


Leonardo Da Vinci festő, szobrász, tudós Vinciben született 1452-ben. Michelangeloval és Raffaelloval együtt az itáliai reneszánsz kiemelkedő alakja, a festészet megújítója volt. Életének utolsó évtizedében főleg matematikával, fizikával és anatómiával foglalkozott.
Baksa Soós György Leonardo Da Vinci szobrát 1958-ban állították fel. A mészkőből készül szobor mintájául a Torinoban őrzött 1493 körüli Leonardo önarckép szolgált. A képen egy dús szakállú erősen kopaszodó aggastyán látható, pedig Leonardo ekkor alig múlt negyven éves. Az alkotás a Széchenyi tér egyik eldugott szögletében áll, fák, bokrok, örökzöld növények környezetében, melyek üde hátteret biztosítanak neki.

 

 

Liszt Ferenc-szobor

terkep ikon Térkép                    hang ikon Hangfájl

Liszt Ferenc a 19. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, és minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Új zenei forma megalkotásával gazdagította a zeneirodalmat. Sokat tett hazájáért, Magyarországért. Törekvése az volt, hogy a kultúra kincseit, a természet szépségeit műveibe építve visszajuttassa a hallgatókhoz. Liszt csodagyerek volt, apja korán felfigyelt fia rendkívüli zenei képességeire. Kilenc éves korában lépett először nyilvánosság elé, egy önálló koncerten mutatta be tudását. Évtizedeket töltött Európában, tizenhárom évig Weimarban udvari zeneszerzőként. Az 1875-ben magalakult budapesti Zeneakadémia egyik alapítója és első tanára volt. Az utolsó másfél évtized ismét nagyon termékeny időnek számított Liszt Ferenc életében. 1886-ban Bayreuthban halt meg, tüdőgyulladásban. Ma is ott van eltemetve.

A Püspöki Palota sétatérre néző erkélyéről néz le Varga Imre szobrászművész alkotása, a Liszt Ferenc-szobor. A lemezplasztika a híres művész 1846. október 24-i látogatására emlékeztet, amikor a pécsi püspök vendége volt. Itt komponálta az "Esztergomi miseként" ismertté vált szerzeményét, valamint a Pécsi Dalárda számára írt első magyar férfikari művét is. Liszt Ferenc alakja a Pécsi Székesegyház felé néz, a szóbeszéd szerint azért, hogy " a bazilika harangjainak zúgását hallja, s ezáltal ihletet merítsen".
A szobor alkotója Varga Imre első nagy műve az 1965-ben bemutatott "Prométheusz" volt, de 1972-es tihanyi tárlatával robbant be a köztudatba. Szobrászatának legfontosabb jellemzője a hősök emberközi szituációba helyezése, a hétköznapi vonások hangsúlyozása. Központi alakjai a történelem, a magyar kultúra és a művészet kiemelkedő alakjai, így például II. Rákóczi Ferenc, Radnóti Miklós, Bartók Béla és Liszt Ferenc is.
 

Napbanéző

terkep ikon Térkép         hang ikon Hangfájl

A volt Olympia étterem a római olimpia idején épült 1960-ban. A főbejárata előtt a széles lépcsőfeljárattól bal kéz felé a nyitott teraszon látható Borsos Miklós Napbanéző című szobra. Az épület elkészültével egyidőben, annak szerves, kiegészítő elemeként került felállításra az alkotás. A nyugtalan ritmusú, bontott tömegű épületegyüttes főbejáratásnak ad hangsúlyt a szobor, anélkül, hogy elveszítené önállóságát, puszta dekorációvá válna. Ez a telt idomú ruhátlan női alak nem aratott osztatlan sikert Pécsett. A közvélemény nehezen fogadta el, hogy a szobor egy eszményt jelenít meg, és nem egy konkrét példát tükröz. Az alkotóra jellemző, hogy minden szobrában keresi az általános emberi tulajdonságok megjelenítésének lehetőségét. Jelen esetben az örök tavaszt, a fiatalságot ez az erőtől duzzadó nőalak testesíti meg. A szoboralak klasszikus kiegyensúlyozottságát a geometriai felépítése adja, hiszen oldalnézetből egy háromszöget ad ki. Mint a címből kiderül, az alak a Napba néz. Arcáról nyílt csodálat olvasható le, sejtelmes mosolya elégedettséget, testtartása harmóniát tükröz. Ez teszi az alkotást örökérvényűvé.

Nővérek

terkep ikon Térkép        hang ikon Hangfájl   

Az úgynevezett Sétatér délnyugati részében állították fel Pátzay Pál Nővérek című szobrát, 1946-ban. Az alkotó először kis méretben mintázta meg a kétalakos kompozíciót, a pécsi változat később 1942-ben készült. Alacsony, fehér színű kőtalapzaton áll, a rusztikus felületű, sárgás színhatású mészkőszobor. A szorosan egymáshoz simuló két nőalak szinte eggyé forr. A fiatalabb nővér kissé a háttérbe húzódik, jobb karjával átöleli testvérét, fejét vállára hajtja. Az idősebb álmodozó tekintettel néz, arca nővére hajához simul. Mindkettejük ruházata hosszú, derékban övvel összefogott, enyhén redőzött. A Nővérek a művész legjelentősebb alkotása.


Párbeszéd

terkep ikon Térkép              hang ikon Hangfájl

Az ötvenes években az Uránvárosnak nevezett városrész kulturális centrumaként szerepelt a tervekben az a terület, ahol most a szobor áll. Kultúrházat, mozit, könyvtárat terveztek ide, de a fejlesztések nem valósultak meg. 
A hetvenes években az addig parlagon heverő területen parkot alakítottak ki, virágokkal, fákkal, bokrokkal ültették be. Ebbe a térbe került az alkotás 1978-ban. Issei Amemiya japán képzőművész "Párbeszéd" című plasztikája egy különleges betontechnikával a helyszínen készült, melyet épp a művész honosított meg Pécsett. Dróthálóval borított fémvázra több rétegben cement került, majd zúzott folyami kavicsból és kőlisztből álló adalékot kevert. A vasváz-rendszer révén könnyűvé válik a beton formálása. A szobor körbejárásával egymásba simuló kettős forma bontakozik ki. A pozitív és negatívformák metszete változatos plasztikai formációkat eredményez.

Prometheusz szobor

terkep ikon Térkép        hang ikon Hangfájl
 
Prometheus mitológiai alak, aki a monda szerint ellopta az égből a tüzet az embereknek. Zeusz a Kaukázus sziklához láncolta büntetésül, ahol egy sas marcangolta a máját. Heraklész, Zeusz fia azonban kiszabadította. Prometheusz azzal, hogy az isteni tüzet átadta az emberiségnek, szimbolikusan az emberi kultúra megalapozójának tekinthető. Vilt Tibor 1967-ben alkotta meg a kompozíciót. Prometheusz alakja lendületes, földtől elrugaszkodó. A művész azt a pillanatot örökítette meg, mely az ugrás közbülső fázisa, a test lebeg, szinte úszik a levegőben. A test kissé előredől, karjai kinyújtva, párhuzamosan emelkednek feje fölé, ujjait, mintha karmok volnának, kapaszkodó fogással begörbíti. A szobor rendkívül lendületes, alakjának tépett-szaggatott felületkezelése az expresszionizmusra jellemző. A művész ebben az alkotásában örök igazságokat fogalmazott meg újra. Az emberiség folyamatos küzdelem, szenvedés árán juthat előre, de mindig vannak, akik vállalják a harcot és legyőzik az akadályokat. A klinika épületének közelében talán még érzékletesebb az alkotó gondolata.

Régészet

terkep ikon Térkép          hang ikon Hangfájl

A Szent István téren sokáig végzett ásatásokra utalva a tér déli részén állították fel 1992-ben Vígh Tamás "Régészet" című szobrát, Dr. Dombay János, a pécsi múzeum egykori igazgatója emlékének adózva. Az alkotás már 1978-ban elkészült, de akkor a Káptalan utca 4. számú múzeumi épület udvarán állították fel. A szobor azonban a felülről való rálátást igényel, ez nem érvényesült az első helyszínen, ezért került mai helyére a Szent István térre. Pécsett és Baranyában komoly hagyományai vannak a régészetnek, melyet a közvélemény fokozott figyelme kísér. Az 1780-ban történt első feltárás óta a római kori városra épült belvárosban folyamatosan bukkannak fel újabb és újabb leletek, nem csupán a római korból, hanem a középkorból vagy a török megszállás korából is.

A szobor egy nőalakban jeleníti meg magát az embert, aki mint régész a föld mélyében kutatja történetének múltját. A szimbolikus alak félig fekve, előre hajolva helyezkedik el egy robosztus kőlapon, amit kettéfeszít és az így szétnyíló résen át tekint a föld alá, hogy feltáruljon a múlt ismeretlen világa.
Az alkotó Vígh Tamás 1926-ban született, művész tanulmányit a Képzőművészeti Főiskolán folytatta Ferenczy Béni tanítványaként. 1975 -86 között maga is a Képzőművészeti Főiskolán tanított Budapesten, 1992-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkássága során számtalan díjjal jutalmazták, többször kapott Munkácsy díjat, Érdemes Művész, majd Kiváló Művész lett, 1978-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

Szent Flórián szobor

terkep ikon Térkép         hang ikon Hangfájl

Szent Flórián a tűzoltók védőszentje. A nép az elemi csapások, gyakran pusztító tűzvészek alkalmával kérte a szent közbenjárását. A Flórián-kultusz ősi eredetű, a római korig nyúlik vissza. Flóriánt egy római helytartó hite miatt vízbe fojtatta. Ennek megfelelően hagyományosan római katonaként, sisakban, saruban, köpennyel a vállán, egyik kezében zászlóval ábrázolják, miközben egy edényből vizet önt a jelképes lángokra. A pécsi Flórián téren a török időkben csorgókút állt itt, majd 1825-ben Szent Flórián szobra került a kút helyére. Ez azonban laza szerkezetű mészkőből készült így állapota annyira megromlott, hogy a szobor cseréje vált szükségessé. 1926. május 4-én, Szent Flórián ünnepén szentelte fel az akkori püspök az új szobrot, Kozma Erzsébet alkotását. Az új szobor a megszokottól eltérően, zászló nélkül ábrázolja a szentet. Valószínűleg a régi szoboralakról készült képek alapján dolgozott a művész, ott pedig a leromlott állapot okán már nem volt látható a zászló.

Szentháromság szobor

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      terkep ikon Térkép         hang ikon Hangfájl 


Mint Európa számos országában, így Magyarországon is súlyos pestisjárványok pusztítottak az évszázadok során. I. Lipót császár példáját követve, országszerte több városban, így Pécsett is Szentháromság-szobrot emeltek a pestistől való szerencsés megmenekülés emlékére. Az első emlékművet, Anrath Henrik pécsi szobrász alkotását 1714-ben a valamikori Főtér (mai Széchenyi tér) alsó felének központjában állították fel. 1750-ben emelték Berchardt András pécsi szobrászművész alkotásaként az újabb Szentháromság szobrot, mely 150 évig állt. 1908-ban ezt az erősen tönkrement második szobrot a város Kiss György alkotásával cserélte ki. A műemlékvédelmi hatóság az 1970-es, majd az 1990-es években restaurálta a szobrot, ennek eredményét láthatjuk ma is. Az alépítmény hatoldalú idom, három oldalán egy-egy domborművel, elöl ívelt párkánnyal és oltárasztallal. A más odik lépcső lesarkított háromoldalú hasáb, párkányán a három pestis-szent: Szent Rókus , Szent Sebestyén és Szent Rozália látható. Az ívelt párkányon áll az Immaculata szobor, a hátsó két oldalán pedig kődomborművek láthatók. A harmadik rész egy felhőbe burkolt obeliszk, melyen angyalok röpködnek, tövében pedig az Atya és a Fiú alakja ül. Az obeliszk csúcsát egy aranyozott, fénysugarakkal körülvett Szentlélek-galamb koronázza.
 

 

 

Szepessy Ignác-szobor

terkep ikon Térkép                        hang ikon Hangfájl
 
                  video ikon Videó

Szepessy Ignác 1780-ban született Egerben, filozófiát tanult Pesten, majd teológiát Bécsben. 1828-tól pécsi püspök. Rendkívül sokat tett a város tudományos fejlődéséért. Nyomdát hozott létre, megalapította a pécsi jogakadémiát, illetve a Klimó püspök által alapított első nyilvános könyvtárat mintegy négyezer példánnyal gyarapította. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1838-ban halt meg Pécsett.
 

A szobor állítását pécsi polgárok kezdeményezték 1872-ben. Később a város vezetése határozatot hozott közadakozás indítására. Miután a gyűjtés kellő eredmény hozott, megbízták a baranyai származású szobrászt, Kiss Györgyöt a kivitelezéssel. A szürke gránit talapzaton álló bronzból készült szobrot 1893-ban avatták fel. A főalak a szószék lépcsőjéről lelépő, a szentírást magához szorító főpapot ábrázolja. Alakja nyúlánk, arca hosszúkás, a portré a korabeli arcképek tanúsága szerint rendkívül élethű. A főalak mellett azonban jelentős a két oldalsó dombormű is, melyek a püspök legfőbb cselekedetét a főiskola alapítását ábrázolják. A jobboldali domborművön láthatjuk, amint a tervező bemutatja a püspöknek a jogakadémia épületének alaprajzát. A bal oldali ábrázoláson Pécs város küldöttsége köszönőiratot nyújt át az alapítónak. Sokak véleménye szerint a város legszebb köztéri szobra.

       
 

Szűz Mária szobor

terkep ikon Térkép        hang ikon Hangfájl

A fehér színű zománccal fedett pirogránitból készült szobor Sinkó András alkotása. Teljes címe; Szűz Mária - Világ királynője. A szobor a pécsi Zsolnay-gyárban készült, 1948-ban szentelték fel. A földgömbön álló Mária fején korona látható. Ruházatának redői, illetve vállára hulló hajának kidolgozása különösen érzékletes. Két kezét áldó mozdulattal emeli fel, szemei az égre néznek, tekintete átszellemült. Hasonmás példánya látható Baranya több településén, de az ország távolabbi városaiban is.

Zrínyi Miklós szobor

terkep ikon Térkép       hang ikon Hangfájl

Zrínyi Miklós horvát bán a törökök elleni végvárharcok egyik legjelentősebb alakja, Szigetvár utolsó magyar kapitánya. 1566-ban a vár elestéig a jelentős török túlerő ellenében védte a várat. A rommá lőtt várból kitörve halt hősi halált. Dédunokája a költő-hadvezér Zrínyi Miklós "Szigeti veszedelem" című eposzában állított örök emléket hősiességének.

A szobrot 1926-ban tervezte Kőszeghy Gyula honvédszázados, a hadapródiskola tanára. Az elmúlt évtizedekben többször változott a szobor felállításának helye. Jelenlegi helyére néhai Virág István, volt hadapród, iskolai tanár kezdeményezésére került.
A mellszobor erősen részletező, naturalista felfogású. Az arc szakállas, bajuszos, a ruházat magyaros zsinóros mente, a tollforgós sapka szintén igen jellegzetes.

Zsolnay Vilmos-szobor

 
terkep ikon Térkép        hang ikon Hangfájl


Zsolnay Vilmos 1828-ban született Pécsett. A Zsolnay porcelángyár az ő vezetése alatt tett szert világhírnévre. Az emlékszobrot halála után hét évvel, 1907-ben avatták fel fényes ünnepség közepette. A szabálytalan útelágazás közepére egy szabályos ötszög alapú forma került, az egyenes oldalakra pedig egy-egy ülő figura. Az ötös szám szimbolikusan utal Pécsre, az öt templom városára, annak latin Quinque Basilica
e és német Fünfkirchen nevére. Az öt mellékalak pedig a kerámia öt tevékenységi körét jelképezi, a fazekas mesterséget, a vegyészetet, a festészetet, a szobrászatot és az építészetet. A főalak csupán egy kis kerámiakorsót tart a kezében, így a mellékalakoknak jut az a szerep, hogy utaljanak a főalak sokirányú tevékenységére. Zsolnay Vilmost idős korban, hétköznapi munkaköpenyében ábrázolja a szobrász, ahogy a kezében tartott tárgyat szemléli. A bronzszobor arcvonásai rendkívül valósághűek. A talapzat kerámiából készült, abból az anyagból mely a Zsolnay nevet világhírűvé tette. Az utódok időt és fáradtságot nem kímélve kísérleteztek ki egy az újszerű feladathoz méltó anyagot, szem előtt tartva, hogy minden elvárásnak megfeleljen. A talapzaton gazdag felületi megmunkálás figyelhető meg. A lábazat és az ülőpadok fehér mészkőből faragottak. A szobor Horvay János alkotása, a mellékalakokat Apáti Abt Sándor, a talapzatot pedig Schulek Frigyes készítette.
 

A cikket az alábbi címen találja: http://www.pecs.hu/cikk/0829/277824/