Akadálymentesített oldal

Pécs, a kultúra városa Kiváló magyar tartalom - eFestival 2014 Fogyasztóbarát Település 100 éve született Csorba Győző Chengdu 2016 A “PEER GYNT” Projekt  Széchenyi 2020 TOP PROJEKTEK Healthy Cities Pécs 2017 3. Nemzetközi Jóga Nap & 2. Gangesz-Duna: Indiai Kulturális Fesztivál

LENGYELEK MAGYARORSZÁGON

Lengyelek Magyarországon
Történelmi áttekintés

A lengyelek első bizonyított nyomai Magyarországon a korai középkorba vezetnek vissza. A lakosság tömeges áttelepedését az első uralkodó családok – a lengyel Piasztok és a magyar Árpádok – közti dinasztikus kapcsolatok kezdeményezték meg. Az idegen trónra lépő uralkodóval költözött az egész udvar, a lovagok, a cselédek, a kézművesek.

Hasonlóan alakult a Jagellók korában is, akik kisebb időmegszakításokkal a XV. És XVI. Században uralkodtak Magyarországon. Például a lengyel „Várnai” László királlyal, a királyi udvaron kívül több ezer katona is érkezett. A Várnai csata után sokan közülük új lengyel telepesek lettek Magyarországon.Bécs védelme után, a törökök által elfoglalt területek egy része Habsburg uralom alá került. Csak akkor derült ki, hogy az ország hatalmas részei teljesen elpusztítva maradtak. A nagy számban érkező telepesek között, akiknek olcsó földet és sok engedélyt ígértek, lengyelek új tömegei érkeztek. Amikor 1703-ban kitört a II. Rákóczi Ferenc által vezetett felkelés, több ezer lengyel önkéntes jelentkezett a felkelők seregeiben. Hasonló volt a helyzet az 1848-49-es szabadságharc idejében, amikor lengyelek ezrei jöttek Magyarországra, hogy harcoljanak mindkét ország szabadságáért. A felkelés leverése után több kiváló parancsnok - olyanak, mint Bem József vagy Wybicki József tábornokok - neve a magyar nemzeti hősök panteonjába került, az egyszerű katonák közül sokan azon a földön telepedtek le, amiért vérüket ontották.

A XIX. század második felében és a XX. század elején újabb lengyel emigránsok érkeztek, ez alkalommal főleg munkát keresők voltak Galíciából és a Kárpátaljáról. A lengyelek főleg bányákban, téglagyárakban, malmokban és kőbányákban találtak munkát.

A következő nagyszámú lengyel csoportok az I. világháború kitörése után érkeztek. Ezek főleg civil csoportok voltak, de akadtak köztük orosz hadifoglyok is. Abban az időben Esztergom környékén telepedtek le és kőbányán, Budapest egyik munkás negyedében. Ugyanerre az időre jegyezhető a lengyel iskolarendszer kialakítása. 1916-ban három budapesti iskolában a lengyel menekültek gyerekei saját anyanyelvükön tanulhattak.

Még az I. világháború előtt, 1908-ban érkezett Budapestre lembergi érsekségtől Danek Wincenty lelkész, aki megszervezte a lengyel lakosság számára a lelkipásztori gondozást, 1913-ban pedig megkezdte a templom építését a „lengyel” Kőbányán. 1926-ban szentelték meg az alapkövét, és egy évvel később át is adták a hívőknek.

1928-ban adták át a templom mellett működő Lengyel Házat. A Házat önkéntes adományokból építették fel, és nemcsak magyarországi lengyelektől származott a pénz, de az amerikaiaktól is, akik között maga Danek lelkész gyűjtött. A Lengyel Ház szociális jellegű hely volt, ahol idősebbekkel és magányos személyekkel foglalkoztat. 1950-ben a kommunista magyar hatóságok elkobozták az egész lengyel vagyont és az ingatlant is.

Az 1930-as népszámlálás szerint, akkoriban 5 ezer lengyel lakott Magyarországon. De azok a gyerekek, akik már magyar földön születtek, magyar állampolgárként voltak számolva.

A II. világháború kitörése után Magyarországra 140 ezer civil és katonai menekült érkezett Lengyelországból. 1940-ben a magyar hatóságok a polgári menekültek feletti felügyeletet a Magyar Belügyminisztérium IX: Osztályára bízta. Az Osztály vezetője dr. Antall József volt, aki megalakította a Menekültügyi Irodát és benne a Lengyel Szekciót. A lengyel emigráns kormány részéről hasonló szerepet töltött be a Lengyel Polgári Bizottság, melynek élén Sławik Henryk állt. A katonai menekültekkel a Honvéd Minisztérium XXI. Osztálya foglalkozott.

A II. világháború alatt Magyarország volt az egyetlen ország, ahol 1944-ig működött egy szervezett lengyel iskolarendszer – az alap-iskolától, gimnáziumom keresztül a líceumig.

1945-ben lengyelek többsége visszatért Lengyelországba. Azok pedig, akik maradtak újból próbálták megszervezni a lengyel életet. Csak 1958-ban sikerült megszerezni az engedélyt egy új szervezet megalakulásához. Megalakították a Bem József Lengyelek Kulturális Társaságát, később a nevét Bem József Lengyel Kulturális Egyesületre változtatták.

Csak az 1990-ben olyan helyzet alakult, ami elősegítette az olyan szervezetek újjászervezését, amelyeket az 1950-es években osztottak fel. A két lengyel szervezet, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a budapesti Lengyel nagykövetség együttes munkája következtében a Lengyel Házat visszaadták jogos tulajdonosának, a magyarországi lengyelségnek.

Az Önkormányzatról

A Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1998-ban alakult meg. Előtte, 1995-ben, Pécsett és Baranyában élő lengyelek egy civil kulturális egyesületet hoztak létre „Lengyel Klub” nevén. A szervezet legfőbb célja volt Pécsett és a környékén élő lengyel nemzetiség kulturális életének támogatása, valamint a lengyel nyelv oktatásának megszervezése. Ezért már 1995-ben az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve létre hozta a Lengyel vasárnapi iskolát, amely most más formában, de a mai napig működik. Ezen kívül a klub rendszeresen szervezte ünnepeket, összejöveteleket a vallási és nemzeti ünnepek alkalmából. A lengyel kultúra ápolása, népszerűsítése érdekében irodalmi estéket, kiállításokat szervezett, a Lengyelországgal való eleven kapcsolat fenntartásában is tevékenykedett, tagjaik és a lengyel fiatalok számára szervezett kirándulásokat, tanulmányutakat.

Lengyel Klub tagjaiból alakult meg a Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, amely részben átvette a szervezet feladatait, részben az egyesülettel közösen szervezte, szervezi azokat. Az önkormányzat jelenleg a Pécsi Lengyel Önkormányzat nevén működik. Fő céljai közé tartozik a pécsi, és a Pécs környéki lengyelek összetartása, a lengyel identitás, lengyel kulturális értékek és a hagyományok ápolása, a lengyel nyelv oktatása, minél szélesebb körben.
A Pécsi Lengyel Önkormányzat elnöke megalapítása óta Zemplényi Maria Jolanta, önkormányzat tagjai:

Szabópál Bálint alelnök
Nagy Zoltán
Ulrichné Ország Mária
   
Híres pécsi lengyelek:

-Nowotarski Antal – 1840-ben érkezett Pécsre, 1851-ben alapította meg a Délnyugat-Magyarország legnagyobb kertészetét. A virágtermesztés mellett díszfákkal és növénynemesítéssel foglalkozott. Elévülhetetlen szerepet játszott több zöldségfajta kinemesítésében, és a mecsekvidéki őszibarack termesztés megalapításában.

-Sikorski Tádé – müncheni és bécsi tanulmányai után Pécsre érkezett, 1883-ban feleségül vette Zsolnay Vilmos lányát, Júliát. Az építész végzettségű szerepet vállalt a gyár épületdíszítő burkolatainak technikai fejlesztésében, és emellett tervező művészként is alkotott. Zsolnay Vilmos nyugalomba vonulása után ő lett a gyár művészeti vezetője.

-Nowotarski István – Két évtizedes kísérletezés eredményeként talált fel egy új, porcelán-bevonatként használható anyagot, a nowozint, amelyből a lengyel kultúra nagyjainak portréit készítette. A köztéri alkotásai közül legismertebb az Eszperantó Parkban 1966-ban felállított Zamenhoff-emlékmű, valamint a Püspöki Palotában látható Klimó György.


« vissza

HŐSÉG – HASZNOS INFORMÁCIÓK, AJÁNLÁSOK

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a pécsi önkormányzat ajánlásai, információi komolyabb hőség idejére.

Tovább >

PÉCS KALANDOZÁSRA CSÁBÍT

Kedvezmények helyieknek és turistáknak!

Tovább >
Szamárfül Fesztivál

Szamárfül Fesztivál

A pécsiek népszerű gyerekfesztiválját az idén is szamárság lenne kihagyni!
2017. augusztus 18. - 2017. augusztus 20.
Pécsi Napok

Pécsi Napok

Koncertek, gasztronómiai csemegék és finom borok.
2017. szept. 14. - 2017. szept. 24.
Csillagképek, legendák

Csillagképek, legendák

Az előadást elsősorban a csillagászat és az égen való tájékozódás mellett a mitológiát, mondavilágot, történelmet kedvelőknek ajánljuk.Az előadás 15:00 órakor várja látogatóit.
2017. jún. 25., 15:00