Akadálymentesített oldal

Pécs, a kultúra városa Kiváló magyar tartalom - eFestival 2014 Fogyasztóbarát Település 100 éve született Csorba Győző Chengdu 2016 A “PEER GYNT” Projekt  Széchenyi 2020 TOP PROJEKTEK Healthy Cities Pécs 2017

SZÍVJUNK FRISS LEVEGŐT!

Hogyan fűtsünk jól?
Szívjunk friss levegőt!
Szívjunk friss levegőt!!!

(A lakossági vegyes tüzelésről I. rész)

Saját és hozzátartozóink érdeke, hogy megfelelő minőségű levegőt szívhassunk a városban.

Pécsett a belváros levegőminősége sokszor mutat a téli hónapokban kiugró értékeket szállópor és nitrogénoxidok vonatkozásában. Ezek a légszennyező anyagok a város domborzati viszonyai, meteorológiai, városszerkezeti adottságok miatt koncentrálódnak a város mélyebben fekvő területein. A téli hónapokban a fő légszennyező komponens a szállópor, amely túlnyomó részt a lakossági vegyes tüzelésre vezethető vissza. A téli hónapokban az inverziós légköri viszonyok miatt a fa- és széntüzelésű fűtőberendezésekből kibocsátott füst nem tud elkeveredni. Ennek eredménye, hogy szmogos jelenségeket figyelhetünk meg. Ilyen esetekben nem célszerű a szabadban tartózkodni, mivel a szmogban felgyülemlett szennyező anyagok tartós belélegzése, egészségügyi kockázattal járhat. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek és az idős emberek.
Városunk Önkormányzata számára korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, ám ezek ellenére számos intézkedés történt, történik annak érdekében, hogy a légszennyezettség csökkenjen a városban és szmogos helyzetek kialakulása elkerülhető legyen. Mindemellett hozzá kell tenni, hogy tekintettel arra, hogy a fő szállópor-kibocsátók a vegyes tüzelésű kazánokat, kandallót használó ingatlantulajdonosok, így az ő aktív közreműködésük nélkül az Önkormányzat erőfeszítései sem lesznek hatékonyak.
   
Ez a kis segédlet azért készült el, hogy a vegyes tüzelésű fűtőberendezést használó lakosság elsajátíthassa azon ismereteket, amelyek segítségével csökkenthető legyen a kéményeken keresztül távozó káros anyag. Ennek alap feltétele az optimális égés elérése. A tökéletes égés elősegítése nem csak a levegő minőségén tud javítani, ami minden családja és saját egészségét féltő ember jól felfogott érdeke, hanem az optimális égés esetén kevesebb tüzelőanyagot kell felhasználni, ami végső soron az ember pénztárcáján érezhető, pozitív elmozdulás.
A gazdasági válság kezdete előtt is reneszánszát élte a fatüzelésű kandallók térhódítása. A válság kezdete óta az emberek azonban inkább gazdasági megfontolásból nyúltak vissza a fa- illetve szén alapú fűtési rendszerekhez, pedig valljuk be őszintén, hogy egyik sem éppen környezetbarát megoldás.
A fatüzelés alapja a száraz tűzifa. Tapasztalataink szerint elharapózott a város körüli erdőkben a falopások száma. Több esetben sikerült tettenéréssel felelősségre vonni az elkövetőket, azonban amíg találnak vásárlót a frissen kivágott és ellopott nedves, rosszul égő tűzifára, akkor is lesz kereslet, ha azon reggel még a rigó fütyült, addig a városnak friss levegőt adó környékbeli erdők tovább csökkennek, pedig a nedves tűzifa legalább négyszer drágább.

Köztudott, hogy a fa nedvességét adó víz nem éghető. A fa égése során rengeteg energia arra megy el, hogy a fában lévő víz elpárologjon. Ezen kívül az elpárologtatott vízzel csökken a fa tömege, ezzel a fajlagos energiatartalma nő. Frissen termelt fának a fele víz, ha felére csökkentjük a tömeget, duplájára nő az energia! 1 kg frissen termelt fa fűtőértéke 1,9 kWh, a légszáraz fa fűtőértéke 4,3 kWh kilogrammonként. A vízgőz egy része a kéményen át a szabadba távozik és az utcát fűti, a másik fele lecsapódik a kémény falán és bűzös barna lé formájában megjelenik a falon átszivárogva. Az égéstermékek nitrózus gázokat és szén-dioxidot tartalmaznak, amelyek vízzel elegyedve savat alkotnak és szétmarják a falazott kéményt. Sajnos ma még nagyon kevés házban van korszerű, hőszigetelt, saválló samottbetétes kémény, mely ellenáll ennek. Az alacsony égési hőfok miatt a fagázok nem égnek el, hanem füst, korom és kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. A kátrány jó hőszigetelő, a tüzelőberendezésben lerakódva rontja annak hőleadását. Az ideális nedvességtartalom 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia felét.
Már vásárláskor ellenőrizhetjük a nedvességtartalmat egy egyszerű digitális mérőeszközzel, felhasítunk frissen egy rönköt és a fa belső felületén mérünk.
Ilyen mérőeszközök 5000 forint körüli áron kaphatók, érdemes rákeresni az interneten a fa nedvességmérő kifejezésre. Ennek ellenére nagyon sokan frissen kivágott, nedves fával fűtenek, sőt fűtés előtt meglocsolják a fát. A locsolás oka, hogy tovább tartson a tűz. Pedig ez kikerülhető lenne megfelelő tüzelőberendezéssel, mely akkor is fűt, amikor a tűz már nem ég.


Hogyan tároljuk a tűzifát?

Az ideális fatároló dél felé néz, csapdába ejti a napot, esőtől és talajnedvességtől védett. A fát lehetőleg hasogatva tároljuk, mert úgy sokkal gyorsabban szárad nagyobb felülete miatt. A tárolóba berakott fa elé rakhatunk egy UV stabilizált nejlon fóliát, vagy polikarbonát lemezt, mely alul és felül is hagy egy arasznyi rést a szellőzéshez.
A fólia mögött az üvegházhatás miatt még gyorsabban szárad a fa. A fát mindig rakjuk lábakon álló pallóra, hogy a felverődő esőtől, hótól vagy talajnedvességtől megvédjük. Az ideális tűzifa két évig szárad, és érdemes legalább 24 órával a fűtés előtt bekészíteni a fűtőberendezés közelébe olyan helyre, ahol kienged és leadja a magába szívott vízpárát.
   


Begyújtás
Ha rosszul gyújtjuk be a kályhát, légszennyezést okozunk, mely minden esetben pénzkidobást is jelent, hiszen hasznosítatlan energia lép ki a kéményen. A jó begyújtás titka két fontos szabály betartása. A vastag fát alulra kell rakni, felfelé pedig fokozatosan vékonyabbakat egész a gyufaszál vastagságig. A tüzet pedig felül kell meggyújtani, ahová a vékony fa kerül. Ha kellően száraz a fa, és jól raktuk meg, egy szál gyufával meg kell tudni gyújtani. A tűz hősugárzás által terjed lefelé, és csak annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön el is tud égni. A fa energiájának 67%-át, tehát kétharmadát az illó anyagok adják, melyek égéskor elpárolognak a fából, a maradék 33%, egyharmad energia pedig a faszén égésének köszönhető. Tehát ha hirtelen sok hőt kap alulról a tűz, mert helytelenül ott gyújtottuk meg, a keletkező sok fagáz nem tud elégni, csak füstöl.

Hogyan tüzeljünk?

A tökéletes égéshez három feltételnek kell teljesülnie – ezt nevezzük 3T-nek – különben a felszabaduló anyagok egyre növekvő arányban égés és hőtermelés nélkül, légszennyezés formájában elhagyják a tűzteret, rosszabb esetben egyenesen a tűztér falán rakódik le vastag ragacsos kátrány formájában egy részük.
De mi is ez a 3T?
- Magas hőmérséklet, 900 °C felett (első T, Temperature),
- jó keveredés, az égésgázok és az oxigén elegyedése (második T, Turbulencia),
- idő az égéshez, mielőtt leadja az energiát és lehűl a füstgáz (harmadik T, Time).
Tehát ez a „3T”, jól jegyezzük meg.

Ha egy feltétel is hiányzik, csak füstöt gyártunk. Ezért van óriási eltérés az egyes berendezések hatásfoka között, mert az első két T lényegében a berendezéstől függ, de nagyrészt a harmadik is. Például a kandallók, kandallókályhák csak 10-50% hatásfokot érnek el, míg egy olyan berendezés, mely a „3T” alapján optimalizált, akár 90% feletti hatásfokkal is működhet. Mit tegyünk mégis, hogy a fatüzelésünk közelítsen a 3T-hez? A berendezésen magán nem nagyon tudunk változtatni (első és második T), de a tüzelési móddal emelhetjük a hőmérsékletet. Ha mégsem akarunk megsülni, rakjunk kevés fát a tűzre, de az égjen intenzíven. Az intenzív égést a fa apróra hasogatásával érhetjük el. Az ujjnyi, de legfeljebb csuklónyi vastag fa felülete nagyobb, gyorsabban átmelegszik és intenzívebben ég. Így magasabb lesz az égési hőmérséklet, közelíti a 900 fokot. Fontos, hogy elegendő levegőt kapjon a tűz, véletlenül se fojtsuk vissza az égést, mert azonnal füst termelődik hő helyett. A levegő elzárása egyenlő azzal, mintha egy feneketlen kútba szórnánk a pénztárcánk tartalmát.
A tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni. Ennek eredményeként nő az elégetlen gázok mennyisége, nő a korom-, kátrány-, szurokképződés, lerakódás a füstjáratokban a kéményben.
Hulladékot, kezelt fát a kályhába rakni tilos. A hulladékok illegális égetése bűncselekmény (BTK 281/A.§), rendkívüli veszélyt jelent magára az égetőre. Műanyagok égetésekor olyan sok éghető anyag szabadul fel hirtelen, hogy szinte lehetetlenség tökéletesen elégetni, és gyors ütemben lerakódik a kéményben egy feketés massza formájában elzárva azt. A füstgáz így visszajut a lakásba és halált is okozhat. Több ilyen eset is előfordult hazánkban az elmúlt években. Sokan azt gondolják, hogy a pozdorja, OSB, bútorlap, rétegelt lemez égetése ártalmatlan. Pedig nem az. Az OSB például 2,2-2,5% fenolgyantát tartalmaz, de a többi ragasztott faárút is ez tartja egyben. Égetéskor a fenolgyantából felszabaduló formalin mozgékony gyökké, formiáttá (HCOO−) alakul. Ez tipikusan ráksejtekben keletkező gyök. A fenol-formaldehid műgyantaragasztó hődarabolódásának másik ága a hírhedett PAH-ág (PAH = Policiklusos Aromás szénHidrogének), amely alacsony égési hőfoknál 100 féle rákkeltő, mutagén, teratogén anyagot produkálhat. Ennél is veszélyesebb a PVC égetése (Pld. Hypós flakon, vízvezeték csövek, műanyag úszómedence). A PVC klór tartalma miatt poliklórozott dibenzo-dioxinok szabadulnak fel égésekor, melyekből akár 1 molekula is rákot okozhat a szervezetbe jutva. A dioxinok felhalmozódnak a szervezetben, sőt anyatejjel az utódokban is átjutnak így hetedíziglen mérgezik az égetőt és még sok millió embert, állatot.

Kémény tudomány


A jó tűzhöz megfelelő huzatú kémény kell. Ökölszabályként elmondható, hogy ehhez a kéménynek a kályha vagy kazán tüzelőajtó magasságánál legalább 5 méterrel magasabbnak kell lennie. Hazánkban a legtöbb kémény kisméretű téglából épült mészhabarcs vakolattal. Ezek korlátozott élettartamúak, mert a füstgázokban lévő nitrózus gázok és széndioxid a párával elegyedve savakat alkotnak, mely lassan kioldja a meszet a habarcsból és csökkenti a kémény állékonyságát. A lecsapódó pára ezen kívül télen a kémény tető fölötti részeinek szétfagyását okozza. Ezért ezeket a kéményeket időről időre le kell bontani és újra kell építeni. Ezt elkerülhetjük, ha alumínium vagy rozsdamentes acél csővel béleljük ki a kéményt. A huzatot jelentősen fokozza, ha a kémény kívülről hőszigetelő burkolattal van ellátva, illetve ha huzatfokozó berendezést építünk a torkolati nyílásba. A jó huzat kevesebb pára, korom és kátrány lecsapódását teszi lehetővé. A kéményt rendszeresen tisztítani kell, ha a tüzelőberendezésünk nem égeti el tökéletesen a fát (sajnos az esetek túlnyomó részében), különben a lerakódó kátrány annyira csökkenti a keresztmetszetét, hogy a huzat megszűnik és a füst visszajut a lakótérbe. Ilyen esetben halálos szén-monoxid mérgezést kaphatunk. Az igazán jó huzatú és tartós kémények belül samott füstjárattal rendelkeznek, és gyárilag huzatfokozó van építve rájuk. A kör keresztmetszetű samott cső ellenáll a savaknak és a hő hatásának. Kívülről hőszigetelő réteg és betonelem burkolja.

II. rész
Aki fával fűt, és ezt megfelelő módon, megfelelő tüzelőberendezésben teszi, töredék áron megússza a telet.
A tüzelőberendezések hatásfoka között óriási különbségek lehetnek, a fában lévő energia 10-95%-át képesek hasznosítani típustól függően. A rossz hatásfokú berendezés hatalmas mennyiségű tűzifaigényt elviseli. A rossz hatásfok (80% alatt) együtt jár a jelentős légszennyezés kibocsátással is.

Hogyan vásároljunk tűzifát?

Vagy tömegre vásárolunk, vagy térfogatra, ez utóbbit mérőszalaggal meg tudjuk mérni. Amikor vesszük a fát, kérdezzük meg előre az eladótól, hogy milyen nedvességtartalmat tud garantálni. Mondjuk legyen 20 vagy 15% a felső határ. Ez különösen akkor fontos, ha tömegre vesszük a fát, hiszen a víznek nincs fűtőértéke, ha a fa fele víz, dupla áron vesszük, vagy puhafát veszünk, aminek ugyan tömegre közel azonos a fűtőértéke, mint a keményfának, de a térfogata jelentősen több. Mielőtt fizetnénk, vegyünk ki az adagból találomra 10 hasábot, hasítsuk félbe fejszével és mérjük meg fa-nedvességmérővel a hasított felszín közepén mindet. Ha jelentősen a kialkudott érték felett van a nagy része, ne fizessük ki a fát! A másik megoldás, hogy térfogatra vesszük a fát, ez különösen akkor jó, ha van megfelelő tárolóhelyünk a szárításhoz és még nedvesen vesszük meg.
Erdei köbméter: az erdészeteknél használatos és 1X1X1,7 métert jelent, azaz 1 m hosszúra vágott rönkökből 1,7 m magasra rakott "sarang", 1 m szélességben. Ez megfelel 10-15 mázsa keményfának. "Hagyományos köbméter": Legtöbbször 1x1x1m ömlesztett tűzifát jelent, melynek ellenőrzése viszonylag egyszerű (kaloda vagy plató mérésével). Érdemes előre tisztázni, a fa sorba rakva vagy ömlesztve van (1m3 ömlesztett fa sorba rakva ~0,75-0,8 m3). Gyakran látni hirdetésekben ezt a kifejezést, viszont saját tapasztalat, hogy az egy köbméteresnek mondott kaloda sokszor nem éri el ezt a mennyiséget. Pl: 1x0,8x0,9 méter, mely első ránézésre fel sem tűnik, ezért érdemes elővenni egy mérőszalagot. Kb. 5 cm - 10% - különbség van a kaloda belseje és külseje között, ezt is érdemes előre tisztázni, hogy hol mérik.

Szintén érdemes a platóról történő lepakolást is ellenőrizni, hisz sokszor a pótkerék, szerszámos láda, stb, a megvásárolt fa alatt helyezkedik el jelentős térfogattal. Ha puhafát veszünk térfogatra (nyár, fűz, fenyőfélék), számoljunk úgy, hogy azonos térfogatnak fele akkora a fűtőértéke (és a légszáraz tömege), mint keményfa esetén. Érdemes előre legalább 5-10 árajánlatot kérni, pontosan kikérdezni a fafajt, feltételeket, méreteket és átszámítani, összehasonlítani egy táblázatban. Csak akkor fizessünk, ha a kialkudott feltételeknek megfelel a szállított fa mind mennyiségre, mind nedvesség tartamra, mind fafaj tekintetében.

Nyitott kandallók

Ezek a legrosszabb hatásfokú berendezések, a fába zárt napenergia 10-30%-át hasznosítják mindössze. Tehát ezekkel legalább háromszor, de akár kilencszer drágább a fűtés, mint egy korszerű berendezéssel. A kandallók csak addig adnak hőt, ameddig a tűz ég, hőtároló képességük minimális. Nyitott kandallóknál állandó erős huzat szükséges, hogy a füst ne jöjjön vissza a lakásba. Így rengeteg felesleges levegőt felmelegítenek, igazából inkább szellőző mint fűtőberendezések. A kandallókban nem tüzelhetünk fenyőfélékkel, mert égéskor hajlamos rá, hogy kis robbanásokkal szikrákat, égő parázsdarabokat vessen ki a tűzből, mely tűzveszélyes lehet.
Nyitott kandallók csatornákkal a levegő melegítésére
Ezek már egy kicsivel jobb hatásfokúak, mert a feleslegesen felmelegített levegő hőenergiájának egy részét visszanyerik. Hatásfokuk 15-50%.

Kandallókályhák, falba beépített kandallókályhák
A kandallókályha olyan kandalló, melynek tűztere ajtókkal lezárható. Bevásárlóközpontokban nagy választékban kaphatók ezek a szerkezetek. Hatásfokuk 15-60%. Nagy hátrányuk, hogy egyszeri megrakással legfeljebb 2 órán át ég bennük a tűz, és utána hamar megszűnik a hőleadás. Komoly téli hidegben, ha ilyen berendezéssel akarjuk fűteni a lakást, vagy nagyon meleget kell csinálni, hogy az épületszerkezet tárolja a hőt, de ez jelentős veszteségekkel jár, vagy kétóránként csöröghet éjjel a vekker, hogy rakjunk a tűzre.

Cserépkályhák és egyéb szobakályhák

A cserépkályhák közös jellemzője, hogy égetett mázas csempékkel vannak kívülről burkolva. Belül sokféle szerkezet lehet. A cserépkályha a hő nagy részét sugárzó hőként adja le a szobában, így akkor érvényesül igazán, ha a fűtendő helyiség minden részéből rálátni. A legjobb hatásfokú cserépkályhák másodégéstérrel, másodlevegő bevezetéssel és függőleges járatokkal készülnek. Általában közelítik a „3T” kritériumot, bár a kívánt égési hőmérséklet ritkán érhető el. A tömegük viszonylag nagy, így akár 8 órán át tárolják és sugározzák a meleget. Hatásfokuk 40-75%. Sajnos hazánkban a másodégéstér nélküli, vízszintes járatokkal épített cserépkályhák terjedtek el.

Fa tüzelő kazánok
Általában vegyes tüzelésű kazán néven ismertek. Sajnos ezeknél is hiányzik a kellően magas égési hőmérséklet, ezért ritkán érnek el magasabb hatásfokot (40-80%). Ha nedves fával és nem intenzíven tüzelünk benne, a kátránylerakódás nagy mértékben rontja a hőátadást, mivel 1 milliméter kátrányréteg majdnem 10%-al rontja a fűtés hatásfokát. Jelentősen javítható a hatásfokuk, ha a hő tárolására puffertartályt alkalmazunk, mivel így intenzív égést tudunk létrehozni benne anélkül, hogy túl meleg lenne a fűtendő helyiségekben, hiszen a hőt egy nagy tartályba „dolgozzuk bele”.

Faelgázosító kazánok
Igen jó hatásfokú, de drága berendezések. A jó hatásfok annak köszönhető, hogy majdnem teljesül a 3T.
De mi is ez a 3T?
Magas hőmérséklet, 900 °C felett (első T, Temperature),
jó keveredés, az égésgázok és az oxigén elegyedése (második T, Turbulencia),
idő az égéshez, mielőtt leadja az energiát és lehűl a füstgáz (harmadik T, Time).
A másodégéstérnek és előmelegített másodlevegő bevezetésnek köszönhetően kellően magas az égés hőfoka, az égés ideje is hosszabb, mint egy átlagos kazánban, valamint az égésgáz egy szűk torkolaton át jut a másodégéstérbe, így kellő mértékben keverednek az égésgázok a levegővel. Hátránya, hogy további drága berendezések szükségesek a nagy mennyiségű keletkező hő tárolásához, így nagyobb puffertartályok használata elkerülhetetlen. A hatásfok így 75-85% között ingadozik. Szakszerűtlen használattal (visszafojtott tűz) azonban ez nagy mértékben rontható. Működésük elektromos áramot igényel, ez működteti az égésgázokat továbbító ventillátort, így áramszünet esetén a hatásfok jelentősen leromlik.

Pelletkályhák
Jó a hatásfokuk és széles tartományban állítható a teljesítményük, mely automatizálható is. Folyamatos üzemre képesek, akár több napi vagy heti tüzelőanyag tározható be a beépített tartályba, melyből elektronika adagolja a pelletet és az gyújtja, zárja el a tüzet igény esetén. Elektromos áram híján nem működnek. A pellet előállítása energiaigényes folyamat, hiszen a fát, szalmát le kell darálni és össze kell préselni drága berendezésekkel. Emiatt a pellettüzelés drága a jó hatásfokú hagyományos fatüzeléshez képest. Áruk öt-tízszerese egy kandallókályhának.

Pelletkazánok
Működési elvük hasonló a pelletkályháéhoz. Mivel széles tartományban állítható a teljesítményük, és elektronika gyújtja és zárja el a tüzet, puffertartály nélkül is ráköthetők a központi fűtési rendszerre. Hátrányuk a magas ár és a drága pellet tüzelőanyag. A pelletkályhák és –kazánok hatásfoka 70 és 90% közötti.

Rakétakályhák
Olcsó, jellemzően hulladék anyagokból felépíthető tüzelőberendezések, melyek a szegényedő rétegek számára jelenthetnek bölcs alternatívát az olcsó és rossz hatásfokú bevásárlóközponti kályhákkal szemben. Magas égési hőmérséklet, másodlagos égés és viszonylag nagy hőtároló tömeg jellemzi őket. Akár vékony hulladék fával, gallyakkal is lehet benne fűteni, természetesen ennek is kellően száraznak kell lennie. A hőtárolást akár egy kiselejtezett 200 literes hordó is biztosíthatja, melybe homokot töltünk, de lehet bontott tégla kályhatest, padka és segédkémény is, akárcsak a tömegkályháknál. Akár konyhai tűzhely is lehet kályhával egybeépítve. Mivel viszonylag kicsi a tűztere, folyamatos táplálást igényel, viszont a tűz kihúnyása után még órákon vagy esetleg egy egész napon át ontja a meleget.

Tömegkályhák
Ezek a kályhák égetik el a fát a legtökéletesebben, ha megfelelő a belső kialakításuk. A kályhák kifejlesztését dán és finn szakemberek és egyetemek végezték, az első példány hazánkban 2004-ben épült az azóta tragikus autóbalesetben elhunyt Szalai Péter otthonában, aki a legtöbbet tette ezen kályhák elterjesztéséért. Egy ilyen kályhánál meg lehet valósítani a tökéletes „3T”-t, akár 1000 °C-nál magasabb hőmérsékletű égést, a fagázok és égési levegő tökéletes keveredését és hosszú égési időt. Mindez a különleges belső felépítésnek köszönhető. Belül nagy hőlökésnek ellenálló samott mag található, kívül pedig egy vagy több réteg kisméretű tégla burkolat mely a hőt tárolja és egyenletessé teszi a hőleadást. Az elsődleges égéstérben 700 fokig melegszik a tűz, melyhez az előmelegített másodlevegőt adagoljuk. Ez egy szűk torkolati járaton nagy sebességgel jut a másodégéstérbe, ahol alaposan keveredik, újra meggyullad és a maradék éghető anyag is kiég 1000 °C feletti hőmérsékleten. Innen kikerülve a füstgáz hosszú labirintusrendszeren, fűtött padkán és segédkéményen át jut a kéménybe, hőmérséklete akár 100 °C alá hűlve átadja szinte az összes meleget.

A kályha nagy tömege miatt nagyrészt sugárzó hő formájában adja le energiáját, amely nagyon kellemes hőérzetet biztosít. A 2 órás égés után a kéményt egy retesszel el kell zárni, hogy a huzat további meleget ne szivattyúzzon ki a lakásból és a kályhából mint más tüzelőberendezéseknél, és utána a kályha csak 48-72 óra alatt hűl le. A belső mag a 12, 24 vagy 48 óránként esedékes begyújtáskor még rendkívül forró, így már kevéssel begyújtás után tökéletes hőmérsékleti viszonyok uralkodnak a jó hatásfokú égéshez. A szerkezet akár konyhai tűzhelybe is beépíthető, de nagyobb, az egész lakás kifűtésére alkalmas, 5-10 tonna tömegű szerkezetek is építhetők. Nagy tömege miatt födémre csak statikus szakvéleménnyel építhető. Központi fűtést is lehet vele csinálni, a belső mag és a tégla héjak közé rakott csőkígyóval nyerve ki a szükséges hőmennyiséget.

Puffertartályt általában nem igényel, mert a hőleadás egyenletes. A kályhába sütő is építhető, mely sokáig tartja a hőt. Előállítása idő és munkaigényes, viszont 99%-ban hazai alapanyagból, jelentős részben hulladékként keletkező bontott téglából épül 100%-ban hazai munkaerőt felhasználva.
A beépített anyagok nagy része újra felhasználható, vagy visszavezethető a természetbe annak károsítása nélkül (homok, kaolin és agyag tartalmú habarcs). Hatásfoka eléri a 90%-ot.
Róka Róbert, környezetvédelmi referens
Forrás: Lenkei Péter Környezeti Tanácsadó Iroda vezető, Levegő Munkacsoport









« vissza

BÉREMELÉS AZ ÜGYELETI ELLÁTÁSBAN

Béremeléssel és fejlesztésekkel becsüli meg Pécs az ügyeleti ellátásban dolgozók munkáját.

Tovább >
Varázsóra – Megrázó kísérletek

Varázsóra – Megrázó kísérletek

A Zsolnay Negyed ismeretterjesztő programja.
2017. május 6., 14:30
Helyünk a világegyetemben

Helyünk a világegyetemben

Az előadás elsősorban a planetáriumba először látogatóknak ajánlott.Bármely korosztálynak javasolható, 50 perc. (5 éves kortól ajánlott)
2017. ápr. 29., 11:00
Hamupipő

Hamupipő

Bábjáték 3 éven felüli gyermekeknek
2017. ápr. 30., 16:00