JÁRVÁNY ÉS SZEGÉNYSÉG: MÉLYÜLŐ KRÍZIS

2020.05.07.
Járvány és szegénység: mélyülő krízis
A járványhelyzet minden egyes fiatalt, időset, párt, családot, csoportot érint valamilyen szinten, legtöbbször rosszul. Sokuknak meggyűlik a baja valamivel: legyen az a rezsiköltségek növekedése, az új oktatási rendszer, az otthoni ingerszegény környezet, az egyedüllét, egy munkahely elvesztése, vagy egyéb probléma. Akkor most képzeljük csak el, micsoda hatalmas kihívás lehet ez a szituáció az egyébként is a létminimum alatt élőknek! Megkérdeztünk egy a szegénységben élők felkarolásával foglalkozó pécsi szervezetet, mik a koronavírus ideje alatt gyűjtött tapasztalataik a hajléktalanságról és lakásszegénységről. Felvetéseikre Bognár Szilvia alpolgármester reagált.

Aradi Fanni, a hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt, lakásszegénységben élő emberek érdekvédelmével foglalkozó A Város Mindenkié Pécs csoport aktivistája szintén válaszolt lapunk kérdéseire a vírushelyzettel és annak kezelésével kapcsolatban.

Szerinte a problémák, melyekkel a rászorulóknak szembe kell nézniük mostanság nem a vírushelyzetben keletkeztek, de a krízis ad lehetőséget a kezelésükre.

– Ezzel szemben az önkormányzatok kezében kevés eszköz és erőforrás maradt, hogy saját hatáskörében segítse lakosait, ami főleg akkor szembetűnő, amikor válsághelyzetben kell reagálni a felszínre kerülő súlyos problémákra. Ilyen nehézségek például, amelyek a távoktatással, vagy a rezsiterhek viselésével járnak együtt – így az aktivista.

Felhívta rá továbbá a figyelmet, hogy Pécsett például a vízellátás terén nem végeznek korlátozó szűkítéseket tartozás miatt senkinél a krízis ideje alatt, ám ez a döntés visszamenőleg nem vonatkozik azokra a háztartásokra, ahol már korábban korlátozták azt. Szerinte továbbá nem találtak megoldást annak a 316 önkormányzati bérlakásnak a problémájára, amelyeket komfort nélküliként, vagyis vagyis legtöbb esetben nem kielégítő vízellátás biztosítása mellett ad jelenleg bérbe az önkormányzat.

– Míg korábban az ilyen házakban lakók meg tudták oldani a mosást és fürdést, például hajléktalan nappali ellátó intézmények szolgáltatásait igénybe véve, addig ezek ideiglenes bezárásával ettől a lehetőségtől elestek a veszélyhelyzet alatt. Holott a hozzáférés a vízhez kiemelt jelentőségű a vírushelyzetben, amikor a megfelelő és mindennapi fertőtlenítés létfontosságú a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében – fejtette ki.

Hozzátette, úgy gondolja, hogy az önkormányzat feladata lenne olyan ideiglenes intézmények felállítása a veszélyeztetett területeken, amelyekben hozzáférhető a mosási és fürdési lehetőség, illetve átvehetőek tartós élelmiszer és tisztítószerekből álló adománycsomagok. Ez egyszerűen, akár a területen található közösségi házak megnyitásával elérhető lenne, emelte ki.

Továbbá nagyon fontos, mondta Aradi Fanni, hogy ebben az időszakban minimalizálják a közösségi közlekedés használatát és helyben nyújtsanak segítséget.

– Fontos, hogy az önkormányzat helyben nyújtson segítséget azért is, mert a krízisidőszak lehetőséget ad más, már helyben működő csoportnak is, hogy visszaéljen a helyzettel, virágzik az uzsora, a függőségi viszonyok kiépülése – így az A Város Mindenkiért Csoport tagja.

„A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ CSALÁDOK MINDENNAPJAINAK EDDIG IS RÉSZE VOLT A BIZONYTALANSÁG, A LEHETŐSÉGEK HIÁNYÁNAK TUDATA”

– tájékoztatott Aradi Fanni.

Szerinte a jelenleg fennálló intézményi apparátus – állami, vagy önkormányzati – nem áll kapcsolatban nagyon sokakkal, akik most kerültek nehéz helyzetbe.

– Ezért fontos az, hogy a krízis kezelésében ne csak a meglévő ellátórendszer szolgáltatásait fejlesszék az önkormányzatok, hanem olyan új platformjait hozzák létre a segítségkérésnek és -adásnak, amelyek hozzáférhetőek, egyszerűek, helyben elérhetőek és együttműködnek a város civil közösségeivel. A bizonytalanságból fakadó félelem minden városlakó természetes reakciója. Az önkormányzatnak meg kell teremtenie azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül mindenki könnyen és gyorsan juthat információhoz saját helyzetére vonatkozóan – mondta az aktivista.

A kijárási korlátozás hogyan érintette a szegénységben élőket és otthontalanokat, tettük fel a kérdést.

A közterületen való életvitelszerű tartózkodás tiltása után kijárási korlátozások határozták meg a hajléktalanságban élő emberek életét, kezdte a szakember. Aki addig átmeneti szállón, éjjeli menedékhelyen lakott, az intézményi lezárással szembesült. Bentlakásos intézmény lakója nem jutott hozzá kiegészítő havi jövedelemforrásaihoz, nem tudott gyűjtögetésből, hulladék visszaváltásából, alkalmi munkákból megélni. A hajléktalanságban élők többségében nagyon rossz egészségügyi állapotban vannak, idősek és immunrendszerük legyengült, így kiemelten veszélyeztetettek egy esetleges fertőzés esetén. Szűk térben, együtt alvás és tisztálkodás mellett egy ilyen sérülékeny csoportban elkerülhetetlen a vírus továbbterjedése, mondta.

Hozzátette:

„A MOST HOZOTT VÍRUSVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK FONTOSAK, ÁM A VÉDELEM ÁRA, HOGY A KLIENSEK MÉG INKÁBB KISZOLGÁLTATOTTÁ VÁLNAK AZ INTÉZMÉNYRENDSZERBEN.”

– Ez a krízis lehetőséget adna az önkormányzatnak arra, hogy megsegítse azokat, akik képesek lennének önálló háztartásvezetésre és csak azért szorulnak a hajléktalanellátás intézményeire, mert nem tudnak elhelyezkedni az albérletpiacon. Pécsett közel 400 önkormányzati bérlakás áll üresen, ám ennek csak töredéke várakozik utalható állapotban, többségük befalazottan, felújítandó állapotban áll kihasználatlanul. Az évek óta átláthatatlan ingatlangazdálkodás azonban megkérdőjelezi az önkormányzati nyilvántartások naprakészségét. A vírushelyzet kezelésében elsődleges feladat lenne az állomány központi felmérése, az utalható lakások számbavétele, a felújítások költségének számítása és az igények felmérése. A kijárási korlátozások betartása nem csak otthon hiányában nehéz, hanem például szegregátum lakójaként is, ahonnan az egyes szolgáltatások eleve nehezen elérhetőek, jellemzően csak tömegközlekedéssel. Fontos lenne az üres lakások felmérése mellett az önkormányzati bérlők fizetőképességének vizsgálata is és gyors, egyértelmű döntésekben kommunikálni az önkormányzat segítőkészségét, például lakbérmoratóriummal, vagy igényelhető fizetési halasztással – javasolta az A Város Mindenkié Pécs aktivistája.

Elmondta, további aggodalomra ad okot, hogy sok esetben eleve helytelenül, az anyagi és családi helyzet figyelembe vétele nélkül állapították meg az önkormányzati lakások lakbéreit. Évek óta a lakásosztály gyakorlatában van például az önkényes lakásfoglalás fél-legalizálása, mondta Aradi Fanni.

„Ez azt jelenti, hogy a lakást feltörő (sok esetben család) az illegális foglalás után besétál a hivatalba, tájékoztatja az ügyintézőt a foglalásról, aki ezt tudomásul veszi és jegyzőkönyvben rögzíti azt. A jegyzőkönyvben leírják, hogy ami történt jogtalan és azonnal költözzenek ki, sőt a közműveket is kikötik. Ám, amíg ott lakik, lakbért köteles fizetni: ennyit. Ez legtöbb esetben piaci alapú lakbér, amelyet a foglaló szociális helyzetének vizsgálata nélkül állapítanak meg. Jelenleg Pécsett körülbelül 100 háztartás így, jegyzőkönyvvel lakik otthonában, akár évek óta. Az önkormányzat nem indítja el a kilakoltatási eljárást, viszont havonta küldi a csekket, amelynek fizetésével semmilyen bérlői jogkör nem illeti meg a lakót, bármikor kilakoltathatják” – fejtette ki.
– A krízishelyzet ideje alatt fel kellene függeszteni a lakásrendelet azon kitételét mely alapján 6 hónapos tartozás esetén felmondják a bérleti szerződéseket. Felesleges és káros terhet ró hosszú távon a hivatalra, ha a krízis végén jogtalan kilakoltatási eljárásokat kell indítania egy egyébként megelőzhető probléma miatt. Terhet ró rövid távon a családokra, akik ebben az időszakban akkor is a nemfizetést fogják választani, ha tudják, hogy ezzel lakhatásukat kockáztatják – mondta végezetül.

A Város Mindenkiért Pécs aktivistája több véleményt és javaslatot fogalmazott meg Pécs város vezetése felé a lakhatási problémák kapcsán, ezért lapunk eljuttatta ezeket az önkormányzathoz. A felvetésekre Bognár Szilvia alpolgármester reagált.

Bognár Szilvia szociális ügyekért felelős alpolgármester egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek – önkormányzati hatáskörben – ideiglenes intézmények létesítésével tenné hozzáférhetővé a fürdési és mosási lehetőségeket.

A mostani krízis Aradi Fanni szerint lehetőséget adhat az önkormányzatnak arra, hogy segítse azokat, akik képesek lennének önálló háztartás vezetésre és csak azért szorulnak a hajléktalanellátás intézményeire, mert nem tudnak elhelyezkedni az albérletpiacon. Az alpolgármester egyetért ezzel a diagnózissal. Elmondta, tisztában van azzal, hogy a szociális ellátórendszer egyik nagyon fontos eleme az átlátható és hatékony bérlakás-gazdálkodás. Az már más kérdés, hogy erre miként lehet forrásokat átcsoportosítani, hiszen az eleve adósságokkal induló város költségvetési helyzete a járványhelyzet miatti jelentős kormányzati elvonások és a védekezéshez kapcsolódó nem tervezett kiadások miatt sem lett stabilabb.


A városvezetés tájékoztatása szerint nem igaz az az állítás, mi szerint 400 önkormányzati lakás áll üresen. Ezzel kapcsolatban elmondták, több mint 2000 lakos vár bérlakásra, viszont az önkormányzat nem rendelkezik olyan ingatlannal Pécsett, amire nincsen hatályban lévő szerződés. Vannak olyan lakások is, melyek kapcsán jogi eljárás folyik és emiatt nem adhatók ki. Vagyonleltár szerint nyilvántartott, de lakhatatlan állapotban lévő lakások is akadnak, ezek azonban rossz állapotuk miatt nem kiadhatók az önkormányzat szerint.


Az alpolgármester egyetért abban a Város Mindenkiért Pécs csoporttal, hogy a vírushelyzet kezelésében is elsődleges feladat lenne az állomány központi felmérése, az utalható lakások számbavétele, a felújítások költségének számítása és az igények felmérése. Fontos lenne továbbá a bérlők fizetőképességének vizsgálata is és gyors, egyértelmű döntésekben kommunikálni az önkormányzat segítőkészségét, például lakbér-moratóriummal, vagy igényelhető fizetési halasztással. Az aktivista szerint aggodalomra ad okot, hogy sok esetben eleve helytelenül, az anyagi és családi helyzet figyelembevétele nélkül állapították meg az önkormányzati lakások lakbéreit. Ennek felülvizsgálata pedig nem igényel többletforrást.


Aradi Fanni javasolja, hogy a krízishelyzet ideje alatt fel kellene függeszteni a lakásrendelet azon kitételét mely alapján hat hónapos tartozás esetén felmondják a bérleti szerződéseket. Az alpolgármester erre reagálva reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha nem is tárt kapukat, de nem lakatokkal leláncolt ajtókon kopognak azok a civil aktivisták, akiknek tapasztalatuk, helyismeretük miatt véleménye nagyon fontos kell legyen a mindenkori városvezetésnek. Mint mondta, hivatalba lépése óta többször is kezdeményezte a civil szervezetek aktív bevonását egyes döntéselőkészítő munkákba, s így lesz ez a későbbiekben is. Szeretné, hogy a kompetens civil aktivisták ne csak hallassák hangjukat, de meg is hallják őket a döntéshozó politikusok, s mindig figyeljenek oda ezekre a jelzésekre.


Forrás: pecsma.hu


« vissza


HITELES TÁJÉKOZTATÁSÉRT
LÁTOGASSA MEG A

https://koronavirus.gov.hu

OLDALT!




Pécs, a kultúra városa Kiváló magyar tartalom - eFestival 2014 Fogyasztóbarát Település KEHOP-3.2.1-15-2017-00017 UNESCO „Global Learning City Award” – Tanuló Város díj Chengdu 2016 A “PEER GYNT” Projekt  Széchenyi 2020 TOP PROJEKTEK Egészséges Városok Energiahatékony Önkormányzat