PÉCSI TANÁROK: „AZ ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATBAN EGY DOLOG BIZTOS: A BIZONYTALANSÁG”

2020.04.24.
Pécsi tanárok: „az érettségivel kapcsolatban egy dolog biztos: a bizonytalanság”
A napokban megkérdeztük jó pár pécsi középiskola igazgatóját arról, hogy hogyan készülnek fel a vírushelyzetben megtartott érettségire. Beszámolójuk alapján nem nevezhető túl vészesnek a szituáció, ugyanakkor beszéltünk néhány tanárral is, akik kevésbé derűlátó „hangulatjelentésükkel” azért árnyalják az összképet.

A pécsi középiskolai tanárok beszámolói alapján a következő tényezők okoznak jelenleg némi fejfájást:
  • A diákok tudják, hogy érettségizni fognak, de nem tudják annak menetét, részleteit, mikéntjét.
  • A tanárok sem tudnak egyelőre több részletet, de megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy a lehető legbiztonságosabban le lehessen bonyolítani az érettségit.
  • Sok olyan tényező van az érettségi folyamatával kapcsolatban, melyeket veszélyessé és körülményessé tesz a jelenlegi helyzet
  • Sokan félnek a vírustól és következményeitől.
  • A kormány és a tanárok közötti szakmai kommunikáció nem a legjobb

„Nem erre számítottunk”Egy rangos pécsi gimnázium egyik tanára már közel sem egy nyugodt, bizonytalanságoktól mentes tanári közeget ír le:

„Az érettségiző diákok és a tanárok körében is nagy a bizonytalanság, az egymásnak ellentmondó információkon nehéz eligazodni. Végzős osztályommal együtt örülünk, hogy végre döntés született az érettségi időpontjáról és formájáról, bár nem erre számítottunk. Az érettségi ügyeletben részt vevő tanárok (a diákokhoz hasonlóan) nyilvánvalóan kockázatot vállalnak, amivel sokan nem értenek egyet, ugyanakkor a diákok és egymás iránti felelősségérzetük miatt vállalják a feladatot.

Nálunk is rohamtempóban folyik a vizsga szervezése, a lebonyolítás részleteinek kidolgozása. Ez máskor is nagyon összetett feladat, de ebben az extrém helyzetben és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt most különösen nagy munkát jelent. Tele vagyunk kétségekkel, kérdésekkel, feladatokkal. Izgulunk, minden rendben lesz-e és nagyon várjuk, hogy túl legyünk ezen a vizsgaidőszakon.”


“Érezhető volt a felháborodás”Egy másik pécsi középiskolai tanár sem fest annyira rózsás képet a helyzetről. Mint írja, a tanárok és a diákok is próbáltak javaslatokat küldeni a kormány döntéshozóinak az érettségi lebonyolításával kapcsolatban, de ezekre érdemi választ vagy visszajelzést nem kaptak:

„Azok, akikkel én kapcsolatban vagyok, vagy látom a Facebook-bejegyzéseiket, szinte mindannyian sokkolódtak az érettségivel kapcsolatos bejelentéskor. Ki-ki a maga vérmérséklete szerint reagált, de érezhető volt a felháborodás: egészségügyi szempontból is és módszertani szempontból is kritizálta mindenki a döntést. A módszertani-szakmai érvek azt firtatták elsősorban, hogy ha az oktatásban egyértelmű elvárás volt a digitális átállás, akkor a vizsgánál miért nem erőltetjük az online vizsgát. Megoldható lehetne az is, és akkor csak a szóbeliket lehetne inkább megtartani, akár később is. Emberibb, biztonságosabb, korszerűbb ez. Sok nyelvvizsgaközpont például most így kezd vizsgáztatni. Nyilván nagy meló ennek előkészítése, de nem lehetetlen. Rengeteg ismerősöm – köztük diákok is – kész javaslatokat, tervezeteket küldtek a kormányzati oldalra a döntéshozatal előtti hetekben, senki nem kapott választ. Én is írtam, nekem is automata válasz jött: ‘Köszi a javaslatot’, és semmi olyan újító ötlet, felvetés nem került bele a meghozott, kész programba, amiket alternatív, a jelen élethelyzetre alkalmazható, biztonságos megoldásként javasoltak a nem laikusok.”


Megtudtuk tőle azt is, hogy az iskolákban sokat dolgoznak a problémák megoldásán, és hogy az sem kizárt, hogy a dolgozatokat is fertőtleníteni fogják:


„Sok tanárkollégát aggaszt a vírusveszély, sokan nem is vállalják az érettségi felügyeletet. A diákok és családtagjaik biztonsága szintén aggasztja a tanár társadalmat. Elsősorban nem a suliban, mert ott próbálják, próbáljuk megoldani az extra fertőtlenítést, a speciális ülésrendet és hasonlókat. A buszozás, az iskolába érkezés az, ami elsősorban para. Nálunk az iskolavezetés baromi sokat dolgozik az előkészületeken és az utómunkálatokon is. Mert ez nem csak addig tart, hogy megírják: a javítás, a betekintés megszervezése is meló. Nálunk például a dolgozatokat lehet, hogy fertőtleníteni is fogják valami UV-fényes módszerrel, vagy nem tudom mivel. Én csak angol tanár vagyok. Erről még megy az egyezkedés, ajánlatkérés. Nem igazán definiálja a rendelet, hogy maszkokat, kesztyűket, fertőtlenítő kencét az iskola bejáratához ki ad: országosan fentről, a megyétől, a fenntartótól kapunk? Ezekről tárgyalnak a sulivezetők. Szóval van meló rendesen. A felelős pozícióban lévők, az igazgatók, a helyettesek nem érnek rá épp ezért acsarogni meg kiabálni a nyilvánosság felé, mert keményen és eltökélten próbálják megoldani a problémát. Mi mezei tanárok várunk. Én lenyugodtam: megvan a beosztásom. Saját maszkot saját kesztyűt fogok vinni, saját autóval megyek. És ha lesz rá lehetőség, akkor bent javítom majd a dolgozatokat, nem hozom haza őket.”

„Rosszul éljük meg, elsősorban a gyerekek miatt”Egy másik iskola tanára kérdéseinkre adott válaszának első mondatával elég jól összefoglalta a helyzetet:
„Az idei érettségivel kapcsolatban egy dolog tűnik biztosnak: a bizonytalanság. Ez gondot okoz természetesen a pedagógusoknak, de teljes bizonytalanságban tartja a gyerekeket is, annak ellenére, hogy folyamatosan azt kommunikálták az illetékesek, hogy lesz érettségi. De a döntést folyamatosan halogatták, valószínűleg érthető okokból. Közben persze mindenféle teória elkezdett terjedni a csak neten, telefonon kommunikáló tanárok között. Ezek között körülbelül azonos “támogatottságot” élvezett a „meg lesz tartva, mert azt mondták, csak a módszer változik” és az a verzió, hogy elhalasztják. Voltak, akik azt preferálták volna, hogy az év végi jegy legyen az érettségi, de ennek ellentmondott, hogy március közepétől nincs normális oktatás. Tehát jött az ötlet, hogy a félévi jegy legyen az érettségi jegye. Ezzel is vannak természetesen problémák. Így jött a megajánlott jegy ötlete.”


Válaszából továbbá kiderült, hogy sokkal bonyolultabb egy érettségi levezetése, mint hinnénk:


„A döntés után kész helyzetnek tűnt a dolog: meg kell oldani, a lehető legjobban, legbiztonságosabban. De egy érettségi rengeteg adminisztrációval, szervezéssel jár, az a legkevesebb, hogy 10 gyerek lehet egy teremben. Őket fogadni kell, irányítani, összeszedni tőlük az estleges előzetes projektfeladatokat, ezt is dokumentálni, megoldani a beléptetést, kiléptetést, folyosóügyeletet, porta és takarítószolgálatot, az érettségizők pontos tájékoztatását, és így tovább. Sokkal összetettebb dolog megszervezni a törvényi előírásoknak megfelelően, mint azt sokan gondolják.”


Kitért arra is, hogy véleménye szerint nincs jó megoldás, és hogy nagy a bizonytalanság a felügyelőtanárok számát tekintve is:


„Tudott, hogy sok tanár nem vállalta be kora, egészségi állapota, vagy idős hozzátartozója miatt. Az is ismert, hogy általános iskolákban, sőt egyes hírek szerint már a tanár szakos egyetemisták körében is „verbuválnak” felügyelőket. Nem tudom mi a helyzet például az érettségi elnökök számával kapcsolatban, mi van, ha közülük is sokan lemondják? És mi a helyzet azzal a gyerekkel, aki például szívbeteg, de nincsenek tünetei, iskolába járhat, de folyamatosan kezelik? Mivel a pedagógusok között minimalizálódott a kontaktus, nem rendelkezünk pontos képpel. Tudok olyanról, aki bevállalta, és olyanokról is, akik nem. Nincs jó megoldás, de sokan vannak a halasztás, elnapolás mellett, hisz szóbeli hiányában bőven van idő: normális esetben is eltart június végéig a szóbelik lebonyolítása. Ezt erősítik az elmúlt napok nyilatkozatai is, amik még mindig hagynak kiskaput a halasztásra. Az biztos, hogy a reprezentatív pedagógus szakszervezetek ellenzik a május 4-ei érettségit. Az igazgatóknak kell valamiféle jelentést adniuk, és annak függvényében is döntenek erről. Pedig már azt gondoltuk, hogy döntöttek. Rosszul éljük meg, elsősorban a gyerekek miatt, de mi sem szeretünk bizonytalanságban lenni.”


„Ha a gyerekeknek ez most így jó, akkor legyen így”Újfent egy másik tanár – akivel telefonon beszéltünk – elmondta, hogy iskolájukban sokan mondták le az érettségi felügyeletét különböző betegségekre hivatkozva. Mint mondta, ő is tart attól, hogy az érettségin megfertőződik, de mivel egészséges és fiatal, vállalta a feladatot.


-Nem örülök neki, hogy ilyen helyzetben vagyok, vagyunk. Abban sem vagyok biztos, hogy megtartják az érettségit május 4-én, hiszen a járványhelyzetre hivatkozva elhalaszthatják, kitolhatják a dátumot. A gyerekeket sajnálom, mert bizonytalanságban vannak. Azt tudják, hogy lesz érettségi, de hogy hogyan fog kinézni, azt nem igazán. Annak nyilván örülnek, hogy a szóbeli elmarad. A legtöbb tanár úgy van vele, hogy ha a gyerekeknek ez most így jó, akkor legyen így. Ezért sem a legjobb irány a pedagógus szakszervezetek részéről a sztrájkolás, hiszen ha a gyerekek szeretnének érettségizni, akkor nekünk azt meg kell oldanunk. Ha csak azért maradna el az érettségi, mert a tanárok, még ha jó szándékból is, de tiltakozni akarnak, az nem lenne szép. Nem mintha a tiltakozással bármit elérhetnének a kormánnyal szemben – mondta.


Hozzátette, hogy a diákoknak alá kellett írniuk egy nyilatkozatot arról, hogy vállalják a kockázatot, ezzel tehát – folytatta – lehet, hogy „bevédte magát a kormányzat” az esetleges következmények ellen.


-A diákok persze, hogy aláírták, vállalták, csak hát egy olyan döntéshelyzetben voltak, hogy akkor most akarnak-e felvételizni, vagy sem. Tudtommal alig álltak el az érettségitől, hiszen legközelebb csak októberben lenne rá lehetőségük. Aki felvételizik, az szerintem most akar érettségizni. Sőt, olyanról is tudok, aki nem felvételizne most, de mégis megcsinálja, azért, mert nincs szóbeli vizsga – mondta. Kérdésünkre elmondta, hogy nem igazán reális az írásbeli érettségit is az interneten, digitális formában megírni, leginkább formai és technikai okok miatt.


Kifejtette, hogy a digitális távoktatás időszaka nem kifejezetten befolyásolja véleménye szerint azt, hogy a diákok mennyire tudtak jól felkészülni az írásbeli érettségire, mivel a 12. osztály második fele többnyire az érettségihez szükséges tananyagok és ismeretek ismétlésével, elmélyítésével telik. Az írásbelire tehát már mindenki felkészülhetett – mondta.

Forrás: pecsma.hu





« vissza


HITELES TÁJÉKOZTATÁSÉRT
LÁTOGASSA MEG A

https://koronavirus.gov.hu

OLDALT!




Pécs, a kultúra városa Kiváló magyar tartalom - eFestival 2014 Fogyasztóbarát Település KEHOP-3.2.1-15-2017-00017 UNESCO „Global Learning City Award” – Tanuló Város díj Chengdu 2016 A “PEER GYNT” Projekt  Széchenyi 2020 TOP PROJEKTEK Egészséges Városok Energiahatékony Önkormányzat